Kiemelten fontos, hogy a komposztálás aerob folyamat, ami azt jelenti, hogy a mikrobák légköri vagy oldott oxigén jelenlétében bontják a hulladék szerves hányadát. Ezért a komposzthalom megfelelő porozitása, nedvességtartalma kiemelten fontos a folyamat szempontjából. Ezen kívül a halom időszakos átkeverése is rendkívül jótékony hatású. Nézzük a leggyakrabban elkövetett hibákat:

A komposztálás során nincs bűzhatás, ha ez bekövetkezik, az azt jelenti, hogy a halom nem elég porózus, és a nedvességtartalma magas. Az elzáródó pórusok következtében a mikrobák nem jutnak oxigénhez, és anaerobbá válik a folyamat, ami azt jelenti, hogy a halom rothadni kezd, ez okozza a bűzhatást. Ez a jelenség bekövetkezik a folyamat indulása után néhány nappal, amennyiben túl magas volt alapból a nyersanyag nedvességtartalma. Ilyenkor a halom belseje nem is melegszik fel rendesen, nem éri el a belső közeg hőmérséklete a 60-65 Celsius hőmérsékletet. Innen már látható, hogy baj van, mert ha a folyamat megfelelően működik, indítás után 2 nappal már a halom belseje olyan meleg, hogy a kezünknek kellemetlenül forró, ha ellenőrizzük. Az is gyakran előfordul, hogy a halom felfűt rendesen, de idő előtt leáll a folyamat és néhány nap után hűlni kezd. Ennek az az oka, hogy a komposztálás folyamata során a szerves anyag bomlása következtében a halom összeesik, és a folyamatban keletkező víz elzárja a pórusokat, ami szintén rothadási folyamatokhoz, és a folyamat leállásához vezet.

Berothadt halom komposztálásának újraindítása nem egyszerű. Fontos, hogy a rothadást mielőbb észleljük és gyorsan avatkozzunk be. A halmot alaposan át kell mozgatni, porozitást növelő anyagot bekeverni (faforgács, szalma, száraz növényi törmelék stb.), valamint friss nyersanyagot is hozzá kell adni, és Bioclean Compost-ot. A halom átkeverését ezután a bűzhatás megszűnéséig és a halom felmelegedéséig célszerű naponta, kétnaponta végezni.

Ez az alacsony nedvességtartalom jele. Ilyenkor víz hozzáadása, friss nyersanyag és Bioclean Compost hozzáadása után egy alapos átkeverés után a folyamat újraindítható.

A kerttulajdonosok jelentős része ősszel és kora tavasszal szokott komposztálni, mert akkor gyűlik össze jelentős mennyiségű zöldhulladék. Az év bármely szakaszában komposztálhatunk sikerrel, ezeket a szempontokat figyelembe véve:

Késő ősz, tél, kora tavasz: a kültéri hőmérséklet alacsony, és az összegyűjtött zöldhulladék elegy nehezebben bontható biológiai úton/alacsonyabb a szervesanyag tartalma a szezonbelinél. Emiatt ügyesnek kell lennünk, és gyakran kell ellenőriznünk indítás után a halom belsejét, ugyanis a két fenti tényező miatt esélyes, hogy komposztálás helyett egyszerű lassú biodegradációt fogunk csinálni, ugyanis a halom sokszor nem fűt fel, nem tudja elérni az úgynevezett termofil fázist, ami minimálisan 55 Celsius hőmérsékletet jelent átlagosan a halom belsejében (ideálisan 60-70 Celsius). Ekkor nem beszélhetünk komposztálásról, csak lassú biológiai lebontásról. A Bioclean Compost ezt a folyamatot is nagyban gyorsítja, és a végtermék minőségét javítja, de így több hónapig tart, mire értékelhető talajjavító anyagot gyártunk a hideg időben.

Késő tavasz, nyár, kora ősz: ilyenkor sokkal kevesebbet komposztálnak az emberek, ami érthetetlen, hiszen fantasztikus teljesítményt és végterméket lehet produkálni szinte mindenből. Meleg a kültéri hőmérséklet, szervesanyagban és makrotápanyagokban gazdag, magas víztartalmú anyagokat komposztálhatunk, egészen kis halomtérfogat esetén is brutális felfűtést tapasztalhatunk már az indítás másnapján. Konyhai zöldhulladékot pl. a levágott fűvel együtt komposztálva kiváló talajjavító komposztot kapunk 2-3 hét alatt a Bioclean Composttal. Az elején kezelünk, majd néha villával átforgatjuk, megmozgatjuk kicsit. Ahogy kihűlt a halom, már fel is lehet használni, de lehet hagyni érni a láda alján, 1-2 hónapon belül egészen porózus földszerű anyagot kapunk ebben az esetben.

Igen, de ne legyen felmagzott állapotban. Arra is készüljünk fel, hogy az aggresszívebb gazokat, ha gyökerestől dobjuk a komposztálandó anyagok közé, a gyökér túlélheti a komposztálást, még a 70 Celsiusos termofil fázist is, és a talajba beforgatva később újra kihajthat. A gazok 80-90%-a eliminálható a komposztálással, de jónéhány faj született túlélő.

Állati eredetű hulladék irgalmatlan büdös tud lenni, a növényi eredetűek közül nem szerencsés:

- egész vagy tört ágak, aprítás nélkül. Nagyon sokára bomlanak le, és nehezítik a halom kezelését, az átforgatást, nagyon bosszantó a jelenlétük sok esetben, ezen kívül elősegítik a halom kiszáradását, nem vehetők egy kalap alá a faaprítékkal vagy forgáccsal.
- gyökeres vagy felmagzott gazokat.
- nehezen bontható növényi eredetű anyagokat: örökzöldek nyesedékei (tuja, fenyő, babér stb.), platánlevél aprítás nélkül.
- talaj termőképességére előnytelen hatású anyagokat tartalmazó növényi hulladékot: pl. levendula, diófa levél